A pajzsmirigyproblémát gyakran önálló hormonális zavarként kezelik. A valóságban azonban a pajzsmirigy működése szorosan összefügg más hormonok működésével is – különösen az ösztrogén-anyagcserével.

Sok nőnél, akik pajzsmirigy-alulműködéssel vagy Hashimoto-thyreoiditisszel küzdenek, olyan tünetek is megjelennek, amelyek első pillantásra inkább nőgyógyászati problémára utalnak.

Ilyenek lehetnek például:

• cikluszavar,

• erős PMS,

• endometriózis hajlam,

• mióma vagy ciszták,

• mellfeszülés,

• nehéz fogyás,

• tartós fáradtság.

Ezek hátterében gyakran relatív ösztrogéndominancia áll.

Fontos megérteni, hogy az ösztrogéndominancia nem feltétlenül jelent magas ösztrogénszintet a laboreredményeken. Sok esetben az történik, hogy az ösztrogén és a progeszteron aránya tolódik el az ösztrogén irányába.

Ez az arányeltolódás több ponton is befolyásolhatja a pajzsmirigy működését.

Hogyan hat az ösztrogén a pajzsmirigyre?

Az ösztrogén egyik fontos hatása, hogy növelheti a májban a thyroxin-binding globulin (TBG) nevű fehérje termelését.

Ez a fehérje megköti a pajzsmirigyhormonokat a vérben.

Ha a TBG szint emelkedik, akkor kevesebb szabad T3 és T4 hormon marad, amely a sejtekhez eljuthat.

Ennek következménye lehet:

• alacsonyabb energiaszint,

• lassabb anyagcsere,

• nehezebb fogyás,

• hajhullás,

• hidegérzékenység.

Mindez akkor is előfordulhat, ha a pajzsmirigy laborértékei a „normál tartományban” vannak.

Az ösztrogéndominancia emellett gyakran együtt jár:

• gyulladásos folyamatokkal,

• inzulinrezisztenciával,

• májterheléssel.

Ezek mind ronthatják a T4 → T3 átalakulást, amely kulcsfontosságú a pajzsmirigyhormonok sejtszintű hatásához.

A máj szerepe az ösztrogén lebontásában

Az ösztrogén a szervezetben több különböző metabolikus úton bomlik le.

A három legfontosabb lebontási út:

• 2-OH ösztrogén

• 4-OH ösztrogén

• 16-OH ösztrogén.

Ezek közül a 2-OH út tekinthető a legkedvezőbbnek, míg a 16-OH metabolit erősebb ösztrogénhatással rendelkezik.

Az, hogy a szervezet melyik irányba tereli a lebontást, nagymértékben függ:

• a máj működésétől,

• a tápanyagellátottságtól,

• a bélrendszer állapotától.

A bélflóra és az ösztrogén: az úgynevezett estrobolom

A bélrendszerben élő baktériumok egy része részt vesz az ösztrogén körforgásában. Ezt a rendszert estrobolomnak nevezik.

Ha a bélflóra egyensúlya felborul, bizonyos baktériumok olyan enzimeket termelhetnek, amelyek visszajuttatják az ösztrogént a keringésbe.

Ennek következménye lehet:

• ösztrogéndominancia erősödése,

• hormonális egyensúlytalanság,

• pajzsmirigyproblémák súlyosbodása.

Ez az oka annak, hogy a hormonális egyensúly gyakran nem csak hormonpótlással vagy gyógyszerekkel javítható, hanem a bélrendszer állapotának rendezésével is.

Miért lehetnek hasznosak a keresztesvirágú zöldségek?

A keresztesvirágú zöldségek – például a brokkoli, a káposzta vagy a karfiol – tartalmaznak egy fontos növényi vegyületet: az indol-3-karbinolt (I3C).

Ez a vegyület a szervezetben segítheti az ösztrogén lebontását a kedvezőbb metabolikus útvonalak felé.

Ezért bizonyos esetekben a keresztesvirágú zöldségek:

• támogathatják a máj ösztrogénlebontó folyamatait,

• segíthetik az ösztrogén-egyensúlyt,

• közvetve támogathatják a pajzsmirigy működését.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a goitrogén hatás miatt sokan teljesen kiiktatják ezeket az ételeket az étrendjükből, pedig normál mennyiségben, hőkezelve a keresztesvirágú zöldségek a legtöbb ember számára biztonságosan fogyaszthatók, arról nem is beszélve, hogy tápanyagokban, antioxidánsokban is rendkívül gazdagok.

Miért fontos az egyéni megközelítés?

A pajzsmirigy működését egyszerre több tényező befolyásolja:

• hormonális egyensúly,

• stresszterhelés,

• májműködés,

• bélrendszer állapota,

• tápanyaghiányok,

• életmód.

Ezért ritkán létezik mindenki számára egyformán működő étrend vagy protokoll.

A valódi javulás sok esetben akkor érhető el, ha a pajzsmirigyet nem elszigetelten, hanem a teljes hormonális és anyagcsere-rendszer részeként vizsgáljuk.

A hormonrendszer egy rendkívül összetett hálózat, ahol a pajzsmirigy, a női hormonok, a stresszrendszer és a bélflóra folyamatos kölcsönhatásban állnak egymással.

Éppen ezért a pajzsmirigyproblémák kezelése sok esetben nem csupán egyetlen hormon optimalizálásáról szól, hanem az egész rendszer egyensúlyának helyreállításáról. Ha pajzsmirigyproblémával, Hashimoto-thyreoiditisszel vagy hormonális egyensúlyzavarral küzdesz, érdemes személyre szabott megközelítésben gondolkodni.

Minden szervezet más, ezért az étrendnek és az életmódbeli stratégiáknak is az egyéni állapothoz kell igazodniuk.

Ha szeretnéd feltérképezni, hogy a saját esetedben milyen tényezők állhatnak a háttérben, és hogyan lehetne az étrendet és az életmódot ehhez igazítani, a weboldalamon megtalálod a konzultációval kapcsolatos információkat.